Nagyrada egyike azoknak a barátságos zalai kis falvaknak, amelyekre az emberek többsége általában gondol, ha Zala megye jut az eszébe. A dombok és völgyek által tagolt település emellett külön érdekességgel is szolgál, hiszen szinte a „kertek alatt” határos a Kis-Balatonnal, s így a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal is. A település környékének képében nem csupán a változatos erdők, a szántók, mezők  és rétek meghatározók, hanem a víz is. A vidék Európa-hírű madárvilága kirándulókat és kutatókat vonz messze földekről. Zalakaros, Nagykanizsa és Keszthely közelsége is a falu szerencsés földrajzi elhelyezkedését erősíti.

A község története a Szent Istváni időkig nyúlik vissza. Az 1500-as évek közepétől Nagyrada török hódoltsági terület, a század végére a község elnéptelenedik. Csaknem száz év múlva lesz újra lakott: az itt élők ekkor főként állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoznak, és szinte csak egymással kereskednek. A XX. század elején már 800 fölötti a lakosságszám.

A település lakóinak többsége Zalakaroson vagy Nagykanizsán talál munkát. Munkájuk mellett sokan foglalkoznak szőlőtermesztéssel: a faluhoz jelentős, körülbelül a község területével megegyező szőlőhegy tartozik. Hangulatos pincék közt gyönyörködhetnek az ide látogatók a szőlőterületek, a környező erdők és a Kis-Balaton látványában.

Nagyrada azonban nem csupán előnyeiben és értékeiben, gondjaiban is osztozik a szomszédos településekkel. A lakosság csökkenése, a helyi munkalehetőségek megszűnése égető problémák… Tudjuk: összefogás nélkül a problémák csak fokozódnak. Az Együtt Nagyradáért Közhasznú Alapítvány ezt az összefogást próbálja megteremteni – ez legfőbb célunk!